Először is: imádom ezt az az embert…
A költőmatuzsálem harmadik Pokol-béli kötete most nem is annyira egyedi stílusával nyűgözött le, hanem a sztorikkal. Faludy, az aggastyán csak mesél, mesél és mesél…
Lenyűgöző élettörténetek a világ minden tájáról. Gyuri bácsi sokat szenvedett élete során, talán még többet volt része élvezetben – és soha nem unatkozott.
Ha erény lenne az irigység, sokunkat megtisztíthatna lelkünkben… :o)
Az Arcok az üvegházból c. fejezetben a történelem alig ismert (mellék)szereplőiből is bemutat párat, olyan megelevenítő erővel, hogy még az emberek szagát is érezzük…
Külön ajánlott ezekből „Havas Bandit” olvasni, aki a Karoton c. regénye főszereplőjének lett a modellje. A regény a 4. század forrongó teológiai viharainak tablója, de valójában, akiről mintázta a főhőst, Karotont: az Havas András, egy árva fiúból lett kommunista, aki szinte vallásként élte meg a párt direktiváit, majd a halálba nyomorította őt ugyanaz a rendszer. (Verset is írt hozzá)
Amúgy bejárjuk a költő, e 20. századi Villon élettörténetének regényét, belekóstolunk ételeibe, szerelmeibe, barátságaiba egyaránt. Intim, gyönyörű, okos mondatok sorjáztak mohó szemeim előtt két napon át.
Több részlettel már találkozhattunk a Pokol első két kötetében is – elvégre ez az első Pokol-kötet, amit utólag állítottak össze, különböző memoárokból, feljegyzésekből.
Egyetlen bajom volt a kötettel: sajnos annyira zsúfolt, a szereplők úgy perdülnek eléd, mint egy táncforgatagban. Majd nemsokára megint előveszem és végigolvasom, sőt jegyzetelni is fogom…
Utolsó soraiban egy negyedik Pokol-kötet megírását ígéri meg – de tudjuk: a költőfejedelem sajnos ez évben, szeptember elsején elment közülünk. Tizenegy nap híján lett volna 96 éves.
Szerelmetes férfiú, isteneket szórakoztatsz már, óborízű szavaiddal!
Voltak régen könyvismertetőim, ahol a italokhoz hasonlítottam a köteteteket: Faludy összes könyve eddig nekem mindig, mind: portói volt…
juss murmurandi