....van születőben. Úgy tudom, első ebben a műfajban. Tökéletlen írja blogjában (Konyhára nyitott ajtó) - becsapós a neve, nagyija becézte így kislány korában, azóta csak fejlődik, töretlenül. Túl, sokunkon.

Egy részlet legutóbbi munkájából, a Szederszerelemből:

"...Ha kiemeled a botturmixot a gyümölcspépből, akkor nem szabad elgyengülni a látványtól és a munkafázis befejezettségétől.  A lusta férfiak ilyenkor szoktak a mellbimbó ágaskodása után matatni a nadrág gombjain, mikor még a nyakadat nem érintették, a tarkódon nem túrtak bele a hajadba és még nem ölelted át őt egy megállított pillanatra, amikor érzed, mennyire összevissza kalampál a szívetek összesimulva. Fokozd a pillanatot, vedd át az irányítást, vedd el/át a kezéből a botkormányt, és hajolj le. A szűrőért. Öntsd át a gyümölcspépet a szűrőbe, és szitáló mozdulattal. ide-oda cuppantva a szűrő falán engedd, hogy magok és maradványok nélkül a tiszta gyümölcsesszencia lecsurogjon a szűrő oldalán, ahogy te is apró csókokkal borítod a zavaró gombokkal sorra megbírkózó kezed nyomán szétnyíló ing alól kivillanó mellkast. Itt az ideje az első csóknak. mindent engedj el a kezedből, az sem baj, ha csörömpölve ér a mosogatóba a szükségtelenné vált szűrő, mert már ott van előtted a szederlila-égővörös csábító eredmény. Azért kell üvegedénybe tenni, hogy minden oldalát láthasd ennek a tüneménynek. ..."