kiforrta magát. murci blogja volt

kello.hu , fülszöveg , könyves.blog.hu
3/4

Tristannak, a fiatal jogásznak a szeretőség a „mellékfoglalkozása”. Zeller is épp e korban van (28), könnyen lehet, önéletrajzi kisregény... És filozofikus. Mert bár egyszerű megcsalási történet, de az ördög ugye a részletekben bujálkodik. Noha bőven akad kongóan közhelyes mondat (pl. A halál a figyelmetlenség pillanata), azért látszik, kijárt pár kreatív írás szemesztert a srác, jól keveri a szavak pakliját.

FZ harmadik (magyarul elsőként megjelent) könyvét dicséri a két eddigi ismertetés („igazi franciás kifinomultságról tanúskodó érzékenység”). Én annyira nem fogom.

Tristan a szerelmes karikatúrája, érzelmei a vágyott „hősszerelmesség” szánalmas másolatai csak. Rendszerszerűen megcsalja Amélie-t, aki ebbe belebetegszik, T. viszont nem tudja őt elhagyni, mert öncsonkításnak érezné. Plusz nőfaló: „élet-bulimiája” is akadályozza ebben. Ha nincs A., nem tudna kit megcsalni.

A kisregény második fele („szféra” – szerény a fejezetcím) Amélie hosszas, unalmas lelkizése. Legalább túl vagyunk a 100. oldalon. És az sem rázza már fel az olvasót, hogy Zeller néha odébb teszi a narráció statívját (mecsoda képzavar...), vagy inkább: több kamerával dolgozik, és poénból néha engedi láttatni a korábbi kameraállást is…
A végét pedig lelőni sem érdemes.

Na, "könyvajánló", ezek után minek nevezelek?!

/media/image/200708/
és
http://murci.freeblog.hu/archives/2007/08/31/olvasonaplo_2007_aug/