Mialatt mi itt a nagy tengeri kacsával játszunk, a horvátok a.) már kiestek az EB-n b.) hétfő este leverték a polákokat és most egész Adria tombol a focilázban a további sikerek reményében, de ez mind nem is érdekes, csak megmutattam, hogy tudatában vagyok, mi mozgatja mostanában a világot Európát, csakakkor kezdene zavarniérdekelni az egész, ha a mi erkélyünkre repülne be egy kirúgott labda - de ez a Habsburgok egykori családi birtokairól aligha lehetséges, a lényeg az, hogy én most Trieszttől 100-150 km-nyire J. Joyce-t (és Salingert stb.) olvasok a homokban (vagy a kavicságyon... ami jut, e szempontból kihívásokkal teli Horváthia) és mindenféle bajom lesz a melegtől (ezt csak azért írom, hgy ne tessék irigykedni, alig bírom majd kipihenni a nyaralást a melóhelyen, hehehe). Tudnám hol kezdődött ez a mondat... pedig ezt még otthon írtam. De laglább már az öreg James stílusában.