De amíg meg nem recizem, addig is játsszuk azt: szerinted mi az a vértál? :)

update!

Nos, erről volna szó:

Egyeki-Szabó Tamás: Vértálak - vert tálak
(XV. - XVI. század)
Magánkiadás, 2008.

És a megoldás: a szakterület: orvoslás ->  érvágás... azaz vérfelfogó edény, orvosi eszköz, s egyben míves sáragaréz munka. [Nem pedig vágóhídi vérkád, kedves Komaváry :)  ]  Erről szól ez az album, szerzője saját magángyűjteményét mutatja meg benne.

Számos régi metszeten, festményen, amely a beteget, vagy a gyógyítás aktusát ábrázolja, ott csillog egy finoman megmunkált lézlavór a háttérben. Vagy éppen használat közben: ahogy belecsurgtaják a beteg vérét.   

Melyet természetesen már a régi görögök is... :)

Képi ábrázolásokon más szerepben is használják: pl. ebben fogják fel az égből hulló aranyakat (Titiano: Danae).

A mindig fényesre csiszolt sárgaréz edényeket belső világításra is használták, afféle reflektorként - erre jó példa H. Bosch A hét főbűn c. képének egyik jobb felső eleme: a szerzetes egy gyertyát tett a falhoz támasztott lapos sárgaréz edény elé, amely így 'bevilágította' a cellát. 

Megismerkedhetünk a hazai - természetesen német eredetű - szakszókinccsel is: a "prés" elemei a korcoló (peremhajlító), egyebek: "pad": drukkbánk, nyomóacél: drukkstál, támaszték: auflág, befogó csúcs: reijszstokk. A dorni a rögzítő "dió" tüskéje, az odor: negatív forma. Ponc: tűkalapács, ill. apró, vert minta. (Imádom a szakzsargont!) Vagyis, ha "odorba vertek" valamit, az nem félrehallás: nem orrba, hanem mintába verték az adott dolgot... :)

Szerzőnk szerint egyedül egy nürnbergi manufaktúrában készültek fémnyomással, és nem kézi kalapálással. (E korai "tömeggyártásnak" köszönhetően napi 3-4 is elkészülhetett... Lassú volt a középkori futószalag, na.)

Hosszan tárgyalja a díszítőmotivumokat is: napszimbólumok, griffek, Szűz Mária, szentek, bibliai jelenetek stb.

Szóval,  a kötet nem a vércsapolás rémhistóriája, hanem komoly és szép művészettörténeti (képes) album, a réz/bronzművészet késő középkori, újkori történetéről. A vértál csupán népies elnevezése a vert sárgaréz tálaknak - mert erre is használták őket. És pirospont a kutatónak, hogy ilyen ügyesen, mondhatnók, bulvárosan felcímezte szakmunkáját. Ennek köszönheti az én amatőr, villámrecimet is :)