- mondotta Görényi főzsandár, a hírTv filmbejátszásaira, amelyeken a földön fekvő, magatehetetlen emberekbe sorra rúgnak egyet-egyet az arra menő “rendőrök.”
Görgényi úr v a k merően ment el a tévéstúdióba: a műsorvezető mint foxi játszott a görénnyel. Révész M. ogy. képviselői igazolványának felmutatására és ennek hiábavalóságára épp ezt nem mondja csak: egy óriásplakát méretű plecsni talán megmenthette volna a koponyáját a “rendőrbotoktól”… (Mondjuk vicc, hogy ebből a serdülő bajszú félnótásból lesz most a fidesz polgárháborús invalidusa – de mindegy, most nem miattuk háborgok…) G. mindent tagadott, “cáfolt” – ha már a szemünkbe hazudás sem ment, akkor éppen “nem tudott” az adott botrányról…… Mint ahogy egy aránylag frissen kijött minisztériumi rendeletről sem…Hadd legyek egy kicsit én is főkapitány! Esküszöm, egy napig sem leszek felkészült, de kiélem minden agresszivitásom! Lécci…, naaaa! lécci!! hadd legyek én is főparancsok egy picit, Feri, Laci!
A ’viperákat’ már egyenesen szemantikailag tagadja: a teleszkópos ólmosbot nem azonos a viperával… És térgye kalácsa a nénikéjének, az mivel azonos? Ja, és mellesleg, ő ehhez sem ért… De akkor mihez? Mert akkor azt kéne csinálni végre!
…
Vesd össze:
“A csokorba kötött magyart szétbontjuk, majd éles késsel ferdén visszavágjuk. Kivétel a fás szárúak, mert azokat törjük, vagy kalapáccsal zúzzuk.”
(Esterházy Péter: Így gondozd a magyarodat,
Korunk, hangjáték, 1991)
juss murmurandi