„..Bementünk, és a forgalom zaja kizáródott mögöttünk. Nem procc szag érződött a Harvey Nicholsonnál, inkább a világ összesfajta parfümjének a szagát éreztem erősen és összekeveredve. Mintha a torkom karcolta volna. Egyszer elvittem a fiam John Lewishoz, és ott volt ilyen szag a parfümosztályon. Hú, mami, ez egyszerre jó és rossz szagú. Angyallábszag van, mondta a fiam.”

Ez egyik friss olvasmányélményemből van, de nem adom meg az adatait, mert nem erről szól az egyébként remek regény. Csak élvezzük a szellem játékát, a tréfát, a gondolatot. És a szerző nem fog megharagudni, hiszen dicsérni fogom a munkáját… :O)