Griskovec, Jevgenij (1967): Az ing [ford. Abonyi Réka] Budapest, Gabo, 2006

A kortárs orosz szerző civilben színész, otthon elég híres. Hősünk pedig, Szánya egy laza csávó, építész, de ennek semmi jelentősége :) Egyetlen, moszkvai napját látjuk elrobogni magunk előtt (néha belassul azért...) - folyvást arra a nőre gondol, akivel oly régóta szeretne randizni, közben régi katonabajtársát, Makszot kalauzolja a nagyvárosban, aki most érkezik látogatóba.
JG sokat fecseg (feleslegesen, tenném hozzá, ha ezt már nem jelentené a szó magában is), máskor pedig – mikor hősünk nőügyekben aggódik, – üdítően egyedi a hangja, illetve van egy valaki, akire hajaz: IÁ barátom szíve szokott hasonlóan úgy megdöndülni, mint egy ólajtó, ha férfias ijedelem ejti csapdába A Nő miatti aggodalmában…

„A keze az asztalon, az enyém is… És hirtelen megérinti a kezem, és én az övére teszem a kezem. És így ülünk. De abban a pillanatban, ahogy ez megtörtént, alighogy a kezére tettem a kezem, mindez egyből kevés lett. Látod, nincs egy pillanatnyi boldogság sem. Csak még nehezebb és fájdalmasabb minden.” (179. o. - más részletek jellmezőbbek lettek volna IÁ-ra, de ezokat inkább keresse meg maga...)

A történet moszkvai szálát meg-megszakítják Szása lázálomszerű emlék-felvillanásai Maksz-szal közös háborús emlékeiből (már ha nem álom), és akad benne krimibe illő szál is, de ez a végén majd átvált valami ironikusba.
Összességében hamísítatlan orosz próza – mint a céklaleves a regény és a nap végén, hajnalban, törődött hőseink asztalán, egy moszkvai amerikai étteremben.
Az ing pedig? A körmönfont címadás eredete: Szánya ingét, e férfibőrt mintegy magán érzi az olvasó, kezdve onnan, hogy hősünk reggel fodrásznál indítja zűrös napját és sokáig tele lesz a tarkója szúrós hajnyesedékkel, majd magunkon érezzük a felbukkanó szagokat is, Szánya izzadságát, a foltokat a mellén (kávés és vér). Nagy leleménye ez az írónak: hogy minden jobb olvasó Szása ingéből bújjon ki a végén, s addig viselje annak szagát is.
Ja, és még értettem is az eredeti címet: Rubáská :)

Másoknál:
mancs.hu és kello.hu

Ez a poszt ide tartozik:
/media/image/200704/