by Valachi Anna: A pszichoanalízis és a magyar irodalom
[ebből mazsoláztam:
Typus Budapestiensis Tanulmányok a pszichoanalízis budapesti iskolájának történetéről és hatásáról. Szerk. Erős Ferenc, Lénárd Kata, Bókay Antal. Thalassa 2008, 213-260.]
1908 több szempontból is mérföldkő: a Nyugat megjelenésae után alig pár héttel látogatta meg Freudot Bécsben Ferenczi Sándor. Aztán később ő, a leghíresebb hazai szakember ápolta hetekig Bródy Sándort, aki, miután elhagyta őt Erdős Renéé, öngyilkossággal pórbálkozott. De a Lédától megviselt Adynak már nem ajánlott kezelést: nem merek lángészhez nyúlni - magyarázta levélben Ignotuséknak...
Ady korábbi arája, Dénes Zsófia (Zsuka) Freud dokival készít interjút 1918-ban. Előtte már a betege is volt... (D.Zs. amúgy 102 évig él: 1987-ben halt meg!)
Kosztolányit Ferenczi ismerteti meg D. H. Lawrence-szel: hoz neki Angliából egy - ott már indexre tett - példányt a Lady Chatterlyből.
Karinthy humoráról csak kevesen tudják, mit takart: korán elveszett anyja feletti fájdalmát palástolta ezzel. Capilláriája (1921) előbb jelent meg ugyen Ferenczi Genitaltheoriejánál, de mivel barátok voltak, a két írást közös műveknek is tarthatnók... [Katasztrófák a nemi működés fejlődésében Pszichoanalitikai tanulmány, 1. kiad.: 1928, első német ny. kiad.: 1924] KF persze Ferencziról magáról is írt humoreszkeket, pl. a Felkelést.
Füst Milán Karinthy tanácsára kezdett pszcihoanalízisnbe járni. Bár nem sokat segített rajta baden-badeni kúrája, Goddeck prof. halála után G. tanítványának vallotta magát. (Később viszont letagadja azt is, hogy ismerné egyáltalán Freud műveit...)
Babits Mihály Ignotusról írta meg - a Freud által "nappali álmodozásnak" nevezett állapotban - Vitányi alakját a Tímár Virgil fia c. regényében: Vitányi itt ellenszenves, karikatúraszerű alak, s a prűd, szemérmes B.M. a "perverzet" és a nagyvilági zsidót gyúrja benne eggyé (Mondja a szerző Nemes Lívia nyomán).
Nagy Lajos még egy lélekbúvár szakmai egyesületben is pártoló tagságot vállalt (olyan nevek mellett, mint pl. Rapaport Sámuel, József A. első analitikusa) Kevesen gondolnák a szociográfusról, hogy a lélekelemzés egyik legjobb ismerője volt íróink közt... Emós kedve mellett erősen diétázott is, s egyszer, amikor e kettős teherrel vizsgálta őt Ferenczi, a doki csak legyintett, és egy jó adag magyaros kaját ajánlott neki, analízis helyett...
Ahogy Karinthynak, Ferenczi Krúdynak is "szakmai tanácsadója", barátja volt, egy bor mellett hajnalig képesek voltak eldiskurálni a lélek rejtelmein. Az Álmoskönyv német kiadásában FS is közreműködött.
(Stb., stb. A tanulmány időben Máraiig, Illyésig tekint előre a századfordulótól kezdve. Ennél a nyúlfarknyi posztnál többet idéztem belőle eredetileg - de közben lefagyott a blog.hu. Gépház,anyád!)
juss murmurandi