Éjjel Románia felől újabb szovjet csapatok lépték át a határt és indultak a főváros felé.
4:15-kor az ország egész területén megindult a szovjet támadás.
5:05-kor az ungvári rádió Nyílt levél a dolgozó magyar néphez címmel közleményt sugárzott, melynek aláírója Kádár János miniszterelnök.
A kormánytagok többsége (például Apró Antal, Kossa István, Münnich Ferenc, Dögei Imre, Rónai Sándor, Marosán György) a rádióból értesült, hogy a Kádár-kormány tagjai lettek.
4:30-kor a Szabad Kossuth Rádió a szokásos hírekkel kezdte meg műsorát.
5:20-kor Nagy Imre
drámai hangon mondott beszédet a szovjet támadásról és a kormány
helyzetéről. Időről időre
elhangzott a beszéd, több nyelven is.
Reggel 6 és 8 óra között Nagy Imre és a kormány több tagja a jugoszláv nagykövetségre érkezett.
Néhány perccel 8 óra előtt Háy Gyula az Írószövetség nevében magyarul, angolul, németül és oroszul segítségkérő felhívást olvastak be a rádióban, amelyet "a világ minden írójához, tudósához, minden írószövetséghez, akadémiájához, tudományos egyesületéhez, a szellemi élet vezetőihez" intéztek. 8 óra 35 perckor a Kossuth-rádió adása megszakadt.
8-kor a Parlamentet védő magyar egységek a szovjet támadás nyomására letették a fegyvert.
A védelmi harcok a felkelési gócpontokra áttolódtak, Pongrátz a Corvin köz elvesztése után lemondott a főparancsnokságról.
Világpolitikai szempontból a másik legnagyobb jelentőségű esemény ezekben a napokban az úgynevezett szuezi válság, a Szuezi-csatorna államosítása miatt Egyiptom ellen folytatott közös izraeli-brit-francia háború volt. Bár számosan úgy tartják – és a nagyhatalmak is előszeretettel hivatkoznak erre presztízsokokból –, hogy a Nyugat várva várt közbeavatkozása a szuezi válság miatt maradt el, ez felettébb kétséges. A szovjet iratanyagból mindenesetre kitűnik, hogy Moszkva reakciója mindenképpen az intervenció lett volna, és a nyugati hatalmak beavatkozása sokkal súlyosabb konfliktusba sodorta volna a hidegháborús világot.
(idézet: közkincs.hu)
és egy vers:
Faludy Görgy:
1956. november
Az ég mint kormos, csillagtalan kürtő,
a lápföld sík és pőre.
Vagy százan vánszorgunk a Fertő mellett
és igyekszünk előre.
Mellettem kövér, szovjet tiszt civilben,
rumszag árad belőle.
Egy gyermek sír. Patakon gázolunk át,
s nem leszünk nedves tőle.
Majd: osztrák lámpák, mentőkocsik, szendvics,
mosolygó, piszkosszőke
járőr. Mögöttünk puskaszó, sötétség,
remények temetője.
Furcsa haza. Az ember fellélegzik,
mikor kiér belőle.
kolléga 2006.11.04. 01:30:43
Ismeretlen_48410 2006.11.04. 10:03:26
Ismeretlen_54136 2006.11.04. 15:18:22