kello.hu , tujapont.hu
 

"Patik László azok közé tartozik, akik ha egy
rühes kutyáról írnak, viszketni kezd a bőrünk
– és ez bizony nem kevés."
(Bartis Attila) 

Tartalmi esszencia következik - kíséleti reci ahelyett, hogy megmondjam a frankót. Döntsön ön, jó-e a regény:
 

"Hősünk", Fickó_1 hajléktalan (hogy ne tűnjön Forma1-esnek, a továbbiakban Homi.) Válás után utcára kerül, nyomorog. Mikor egy kutya mellé szegődik, szerencsés fordulatot vesz az élete: a kutya ugyanis - betanítás nélkül - spicces férfiakat foszt ki az éjszakai utcákon: a sliccüknél kapja el őket, és az illetők félelmükben mindenüket odaadják a kutya gazdájának, ha az visszahívja a büdös-bolhás, félelmetes korcsot.

 

Épp egy ilyen jelenettel kezdődik a regény: tkp. előbb ismerjük meg Fickó_2-t (Továbbiakban - mindenféle ok nélkül: Artúr): egyik áldozatukat, aki amúgy civliben  menedzser. A két férfi fejezetenként felváltva lép színre - éppígy cserélődnek a narrátorok is. Gyakori, hogy ugyanazt a jelenetet mindkét férfi szemszögéből "elolvashatjuk". 

 

 

Artúr, kifosztása után, megjárja a rendőrségi fogdát is (félreértik a foltot a nadrágján), másnap reggel pedig új melót kap főnökétől, s itt kereszteződik újra élete Homival  - erről később. Homi közben dúsgazdag lesz: elpusztul a kutya (sírjára a parkban ez kerül: "Néhai", mert még neve sem volt), s végre összeszedheti a sok rabolt bankót - addig ugyanis azon aludt a kutya s valami rejtélyes okból nem engedte a gazdáját hozzányúlni, csak tehetett hozzá, de el nem vehetett belőle. A korcs (a "büdös szuka") halála után több száz milliót tesz be a bankba (több év "termése"). Részvényeket vesz belőle, egy szőrmeipari vállalatot  vásárol fel ("Nerc Holding"), mert utólag így akar eleget tenni exneje régi kívánságának, miszerint a házasságuk megmenekülhetett volna, ha - vmi aktuális hülyeség helyett - cobolykucsmát kap tőle. Most kamionnyi szőrmével állít be az exhez: de az nem fogadja vissza.

 

Artúrral a gyárnál találkozik: Homink lesz a tulaj, s beosztottja Artúr, mint igazgató. Persze felismerik egymást. Artúr étteremben alázza Homit mert az nem szokott a luxushoz s nem tud viselkedni, erre Homink másnap sült kolbászos, "céges" reggelire invitálja Artúrt a tárgyalóban - előzőleg azzal "etetve" (finnyásabb természetű) beosztottját, hogy a sarki büfében kutyából készül a kolbász. Stb.

 

Lemez 2.

Homi - miután majdnem tönkreteszi a cégét, de még mindig gazdagon - újra az utcát járja. Artúrról kiderül, azért tették a céghez, hogy levigye a részvényeket (hogy aztán olcsón felvásárolhassák) - bár Hominak ez magától is ment... Aztán mivel Artúr alatt a cég megzuhant, előző főnöke újabb cégcsoportokat bíz rá - "megzuhantatni" őket.

 

Mindkettejük sorsa úgy kavarog a semmiben, egymás nélkül, mint a hópoehely. Homi már ott tart, hogy gyászmisét akar mondatni "Néhaiért". Ám amikor a kutya kinézetét ecseteli a gyóntató papnak, az atya kiront a gyóntatófüléből, és magából kikelve keményen nekiesik Hominak: ő is áldozat volt egykor...

 

Artúr még inkább bekattan: ráront idegen kóbor kutyákra az utcán, ezúttal a mentők látják "vendégül"... A kórházban már a rendőrség is keresi egész csalássorozat, a már említett "zuhantatás" vádjával. Ám egyelőre kérdéses, beszámíthatónak minősítik-e egyáltalán a dokik...

 

Ugrunk az időben: Artúr egy ápoldában "fogadja" látogatóját, Homit. Előjön a címadás metaforája: "lámpájánál egy lepke sem jut messzebb". Az egyik ápolt beceneve nem véletelnül "lepkés" - Artúr az "igazgató". Mesélik az azóta eltelt időt: Homi persze csődbement: újra nincstelen, most éppen éjjeliőr egy gyárban - kapott egy kutyát is maga mellé. Még mindig "leskelődik" exneje után: nem háborgatja, csak csodálja, messziről ("még jól tartja magát"). Telik az idő, a nőnek időközben gyereke lett valakitől, és aki már iskolás korú. De ahogy utcalakóként is tette: Hom csak fényképen gyönyörködhet benne "testközelről". Régen mindig vele álmodott - s homless élete legjobb része volt, szerencsés esetben - az éjszakai magömlés. Miközben beszélgetnek, az ápoltak és a személyzet fociznak  a kertben. Egy ápoló később átadja Artúr terápiás feljegyzéseit Hominak. Az kiegészíti, és visszaküldi Artúrnak, ám állapota a két szöveg összeolvasása, egybeszerkesztése után gyorsan romlik, el is tiltják tőle az orvosok Homit.

De kész a könyv. Ja, és a címet a Lepkés javasolta... :)