Olvasom, a kínai kifejezés szó szerinti jelentése: szél és víz. Most ezt fordítsuk le az átlag magyar háztartások nyelvére: huzat és nyirok...
Mesterkurzus:
Harmónia? depresszió. Nyugalom? fúr a szomszéd. Térelrendezés? lomtalanítás előtti állapot. Füstölő? ablak a lichthofra vagy gázszag.
Na persze Fülig Jimmynek is meglenne a maga etimológiája, a suhiból kiindulva... :O)
unom már az én bevált kis slambucomat - talán a pizzák sokféleségéből merítsek példát és dobáljam meg ananásszal?
:o)
És amilyen a gasztronómia állapota manapság, még le is védetem, mielőtt elkapkodják mint a cukrot.
ps.
van-é, aki nem tuggya, mi az a slambuc...?!
500 év plussz egy fiatalembernyi (+33) éves a Budavárban most kiállított Hess-féle krónika. Amiből mára a világon csak 10 (más forrás szerint 11 - mondjuk ezt igazán eldönthetné a szakma...) példány maradt fenn (ennyi ismert, s ebből kettő Magyarországon). Tizenhat éve egy németországi kötetet kb. félmillió márkért árvezeztek el...
A német nyomdászt a leginkább Janus Pannonius pártfogójaként ismert Vitéz János kancellár, érsek hívta Budára. A humanista tudós azonban 1472-ben meghalt, és mert éppen politikai harcban állt Mátyással, az egyébként bőszen mecénáskodó király nem fogta pártját Hessnek, korábbi ellenfele 'emberét'. Végül az alkancellár, Kárai László segedelmével került ki a nyomdából a hazai könyv-, de egyáltalán: a magyarországi kultúrtörténet egyik legnagyobb kincse (1473).
Most a nemzeti könyvtár (www.oszk.hu) kiállításán látható 2007. január 5-ig, nem éppen ingyé, de hát a kultúrra áldozni köll, nem hízik magától.
További részletek:
...ilyesmi lesz az ebédem:
:O)
Mint patológusok a hullát, lassacskán már én is éppen olyan közönnyel vágom fel a régi könyvek lapjait, ha kell... még eszem is mellettük, mint ők a boncasztalon... :P
Már alig ujjongok itt belül, magamban egy-egy olyan köteten, amiben ez áll például:
M D CC VI
némelyik akár Rákóczi kezében is lehetett - vagy ki tudja milyen kezeken ment át, még az élveteg ancien regime idejében...
(Un Te con Mussolini)
Mindennél éleslátóbb a könnybe lábadt emberi szem. Mindig bepárásosodik a szemem, ha szép filmet látok. Szentimentális tollatlan állat vagyok, na. Hasonlatot, a könnyek optikájáról, csak messzit, az állatvilágból, s egyálatlán nem idevágót, de a lényegre rávilágítót tudnék mondani: a ragadózómadarak, prédát fürkészve, látmezőjüknek csupán egy vékony sávjában, de abban rendkívül élesen, messzire ellátnak. Mintha színházi látcsövet hordanának a nyakukban... A könnyező ember - legyen az a bánat vagy az öröm könnye -, mindennnél éleslátóbb, ha egy könnycsepp optikáján át n é z : akkor l á t h a t is.
Tudod, mi görögül a 'Patyolat' (zsenge korúaknak: a mosoda)?
kaqarisths (katharistis)*
*jav. firefox... :(
én sem vágyok többre, mint Balfül (Left-Ear) Az olasz meló (The Itallian Job) tolvajai közül (Mos Def alakításában): ez mindössze egy andalúziai ház, hatalmas könyvtárral és egy szoba, csak cipőkkel... :)
Na persze, a vágylista a film főtolvajánál állt össze bűnösen hosszúvá: ő mindazt akarta a rabolt aranyból, amit a többiek, külön egyenként... az Edward Norton játszotta fickó a hübrisz bűnébe esett - s el is bukott, hehehe.
szóval csak szerényen... én megelégednék egy andalúziai házzal is...
(meg mondjuk kérném hozzá egy "casting"-ra - de lagalább egy tévészerelésre - a főszeplő csajt is...)
Az ember franciasakkot játszik istennel - aki még előnyt is ad: nulladik lépésben leveszi a nekünk legdrágábbat.
nemtom, de remélem, még/már nem alkoholizmus szimpla borocskát innia egyenmagában, otthon az emberfiának - na de ha az a bor egy kecses palack somlói juhfark!? az már alkoholizmus, e? azzal már talán illő lenne megvárni egy másik műkedvelő borisszát...
:P
no, majd megkérdem phnb 'kollégát'...
...lefekszem, egész nap keresett valami keleti város múzeuma, a képeim miatt.
nekem mindegy. majd Theo tárgyal velük
különben is, nemsokára levágom a fülem, hagyjanak nekem békét
jóéjt
na, igyexem kimagyarázni szándékosan sokismeretlenes - olvasócsalogató? - címemet.
hogy szerencsés lennék-e azzal, hogy a munkám azonos a hobbimmal (amit fedjen jótékony, de semmiképpen sem balladai homály) , nos, ezen néha elgondolkozom és nem mindig jutok pozitív eredményre.
mert a hobbimba beleteszem a szívem, de a szívemet nem érdekli a teljesítménykényszer, a napi norma, hanem elszöszölne naphosszet egyetlen problémán (nem kóc: szösz-szívem van..?) , mint az szerelmes üvegcsiszoló (hogy drágakövet ne mondjak...khm) - de a penzum kényszerzubbonyba bújtat, kényelmesbe ugyen, és még így is nagyon elégedett lehetek, pláne nem szanatóriumi VIP-vendég vagyok, mégis... a rossz érzés szinte mindennapos, hogy nem a maximumot hoztam, max. a normát - már ha sikerült.
remélem eléggé enigmatikus voltam- így megnyílik mindenki előtt a lehetőség, hgy hozzászóljon, hisz nem lőhet mellé - lévén eleve érthetetlen, miről is karattyoltam itten :o)
most kaptam Kaktuszkától (blogter), nem álltam meg, hogy ki ne tegyem őket:
és 
Egyelőre mások recenziói a könyvekről - de szubjektivitásukban csököttek az enyémhez képest, meglásd:
Handi Péter Bíró Zsuzsa memoár- ill. esszékötetéről,
és a
Gerő-esszékötet fülszövege
Horgas Judit - Ács Irén (fotó)
Fák közt, padon
budapesti ligetek
Liget Műhely Alapítvány, 2005
Erről egyelőre az Alexandra mondja: "A mű sajátos várostörténet, különleges hangulatú képekkel, tizenkét budapesti liget kapcsán. A kötetben a tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji Budapest hangulata tárul elénk a legendás parkok szemszögéből. E budapesti ligetek valamikor a XIX. század végén keletkeztek, akkoriban még sikerült néhány olyan mecénást találni, akiknek fontos volt, hogy legyenek olyan helyek, ahol az emberek szórakozhatnak, pihenhetnek..."
Egy évszázad hullámvasúton
Horvátok szétlőtte, magyarok felépítette szerelmes Öreg hidam városa: Mostar. Egy város, ami a jugoszláv területek egyetlen irodalmi Nobel-díjasát és a legeredetibb sajtot adta a világnak - ezt kecskegyomorban erjesztik: Travnik. Egy furcsa vegyes állam, ahol majdnem minden intézményből kettő vagy több van a nemzeti oldalak szerint - kivéve Tito szülőházából... Ahol csak leinted a helyi buszt, mert tkp. megálló nincs is, és járt utat járatlanért elhagyni halálos veszély, az ezernyi akna miatt. Egy város, Szarajaevó, ahol egy sikeres téli olimpia után alig pár évvel a szerb légierő lövi szét az állam függetlenségét kikiáltó tömeget, és a város hosszabb blokádod él át, mint Leningrád. Egy születő állam foszforbombázásokal megsemmisített nemzeti könyvtára - több mint egy millió kötet veszett oda. A Balkán magva, szimbólumok televénye. Bosznia-Hercegovina. És a címadást is megmagyarázom majd... egyelőre ennyit: egy balkáni perzsa irodalmi alkotás címe.
Farkas Barbara - Kiss Péter:
Bosznia-Hercegovina. útikönyv és térkép
Budapest : Tábla és Penna, 2005
J Ö N !
(csak még be kell gépelnem. bár ahogy nézem, ez már elég is lenne kedvcsinálónak, nem..?)
És amig nem találok gépírónőt - mert dög vagyok begépelni ceruzás firkámat, bocs ("nem örül!") addig tessék pár friss fotó a helyszínről, Gy.J.-nek hála:
A Latin híd: ezen lőttéák le Ferenc Frédit. Ja, és nem semmi: utána évtizedeken át Gavrilo Prinzip volt a híd neve!!!
És egy tragédia, a szerb "hadsereg" soha le nem mosható szégyene: (foszforos) gyújtóbombákkal pusztítottak el legkevesebb egymillió példány könyvet - csak azért lőtték és bombáztrák, mert a hely az ellenség nemzeti könyvtárnak készült és (sz)épült. A felirat szerint kétmilliónál is több kötet égett el. És ma is így néz ki a Bosznjia-Hercegovina nemzeti könyvtárának szánt épület:
És a felirat közelről:
van egy lemez, amire rácsatlakozva kb. kétszer olyan gyorsan dolgozom... pedig azt sem értem, mit zümmögnek a lemezről a lányok, de biztos édes, vidám csacsiságokat.
itt a címadó szám szövege is, aki netán megszánna (számos olvasóm közül), megírhatná, miről sikongatnak a lányok: link
tesó mindig ugrat, hogy nekem az ősöknél ki kellene számlázni azt a kaját, amit vasárnaponként pakol nekem anyu, és kkor tuti éhen halnék...
de ma én (is) vittem nekik - először a történelem folyamán - kaját, a kész sütőtökből, abból, amit még a papától hoztunk el pár napja (tele volt a fabia hátsőja vele).
szóval egyelőre 'végtelen sok : egy' az anyu javára, de majd még egyenlítek... lassacskán.
azért jó még sütögetni, mert extra meleg lesz a kis lakásban... és hmmm de jó illat. Bár egyre uncsibb már a sütötök.
mert amúgy tökmániám van: az asztalon kis dísztökök egy tálkán, a múltkor anyu sütőtökkrémlevest kreált, és eleve kedvencem a dobozos sütőtöklé (Roxfortban ez menza-ital, nálam ünnepi cucc) és most még napig sültököt majszolok. Mert enni nem lehet, csak majszolni - olyan az állaga... :) De jó is nekem, jut eszembe. Ma semmire nem tudtam panaszkodni.
(na jó, dehonnem, csak felfüggesztettem a jus murmurandi-t)
A fal, m1, 22.00-től ment ma este (Alan Parker, 1982)
Asszem a rajfilmbetétek nélkül mára szörnyű pacifista giccsként tartanák számon.
De amikor a hatalom mellett otthon, az ágyban is felfalt férfiakat festi le! messze több, mint zseniális. A nő, a női ivarszervek, szexualitás és a virág, kígyó, méregfog, skorpió - átmenetek: ezek a képsorok mentik meg a filmet - és tartósítják ezer évre - amíg lesz film.
Bár nekem nem adott már semmit, ezen a vizuális lakomán túl. Kiélt lettem, mióta utoljára - jó régen - láttam.
Él. Remél. Kiél. Túlél. Ha van mit.
És: van-e még a kultuszfilmségnek értelme? Assincs.
juss murmurandi